Fotó: Nagy Ervin

Kezdjük, mondjuk itt: Scherer Péter, színész, interaktív játékos, kreatív aktor, nagyon rafkós és jó megfigyelő, fontos kérdésekkel és válaszokkal.

Jelenleg nyolc-tíz darabban, öt-hat színházban játszik, tehát reggelente: Kelj fel komám, ne aludjál, rohan a próbákra többnyire a fővárosban: Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, de néha vidéken is játszik. Állomás. Próbák közt, ha van fél órája, ha teheti, hazaszalad: Igazából apa, Nibelung-lakópark.

Mindennapjaiba néha belejátszik a filmtörténet és fordítva: Made in Hungária, Papírkutyák, Gengszterfilm, Buhera mátrix, Argo, uristen@menny.hu, A mohácsi vész, Kontroll, Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél, Anyád! A szúnyogok..., Ede megevé ebédem. Scherer Péter, leginkább csak Pepe.

Beszéljünk az előadásokról, amikben most részt veszel.

Szuper. RögvEst, holnap lesz próba, nem tudom még, hogy lesz, azt tudom, hogy van bizonyos szerkezete, különböző típusú játékok, szituációk és azokat vesszük sorra.

Rögv-est, ez a Momentán Társulat estje, együtt fogsz játszani velük, hogy megy egy ilyen próba egy improvizációs előadásban, mindegyik más, van dramaturgiája?

A szituációk helyzetbe hoznak. Improvizálni kell. A műsorvezető bedob egy-egy alapszituációt, amit a közönség is generál, tehát alapjában véve mindig más és más történik, folyamatosan átalakul egy-egy előadás. Van egy dal, szerenádszerű, latinos, ha ott egy kedves fiatal pár  megkérdezem: hogy hívnak benneteket? Gabi. Zoli. Nagyon jó! Akkor Zoli van kedved szerenádot énekelni általunk Gabinak? Van. A műsorvezető  megtud pár dolgot róluk, megkérdezi, hogy: Gabi mit nem szeretsz Zoliban? Nem szeretem, hogy a felső végén nyomja a fogkrémet, Érted?!

Mi az, amit nagyon szeretsz benne? Azt, hogy mindig hoz nekem virágot, és olyan kedves…Az első színész indul és kicsípi a fogrémet, a másik hoz virágot, gyorsan történik minden, van két percünk, hogy egy négysoros rigmust megírjunk erre fejben. Ha kész a dal, a zongorista játszik és ének: Éééén immááádom Zoliiit, csak aaza  baaaj veleee, hogy a fogrémet mindig úgy nyomja kifeleee…) Tényleg nem csalás, nem ámítás ott születnek a versek, a dalok a sztorik.

Mi van, ha rájössz, hogy ez így nem jó, csináljuk máshogy, ez is belefér?

Ezt még nem tudom, majd kiderül. Van még több dal is, amire improvizálni kell: Beszaabe múúcsóóó, tádddá dáddááááááá, na  írjál egy verset mondjuk újságok szalagcímeiből. Minden játéknak van egy szabálya, amibe egy adott ember történetét bele lehet komponálni.

Ez a társasjáték történet, improvizáció, azért is jó, mert bárhol működik, díszletek nélkül, próbák nélkül, otthon, az utcán, a színházban?

Azt tudom, hogy a Momentán Társulat régebben csinálja, mint a Beugró például, ők előbb kezdték, most az Ó utcában van egy nagyon jó hely az IMPRÓ, ott játszanak.

Igen nagyjából olyan, mint egy társasjáték, húzol egy kártyát, azt kell tenned, ami rá van írva, mondjuk húst szeretnék vásárolni, bemegyek egy hentesboltba, de az eladó rá akar beszélni, hogy legyek vegetáriánus. Ez a helyzet. Elkezdek erről beszélgetni én veled. Van egy játékvezető, aki csenget, ha váltani kell szituációt… Azt mondom, szeretnék venni két kiló marhabélszínt, te azt mondod - próbálja meg a szója fasírtot. Majd a következő kártyán ez áll:  Mit csinál ma este, mert én ráérek? Erre kell reagálnod…

Fasírtot sütök.

Igen, ez az impró, ez a RögvEst-ben kicsit más, de nagyjából ilyen.

Ki szervezte, hogy alakult ki, hogy velük játsszál?

Úgy, hogy tavaly én vezettem egy játékot, a Honfoglaló Színházak csatáit, huszonhét színház jelentkezett, hárman játszanak egyszerre, kilenc csata, így ment ez középdöntőstől, döntőstől a társasjáték alapján.  A Trafóban történt, a Momentán Társulat is nevezett a játékba. Ott ismerkedtünk meg.

Láttam az interjúidat, a Dob+ basszus utcai interjúkat, amit Mucsi Zolival készítettetek, ki találta ki, ez is rögtönzés volt?

Nem, ott kezdtük ezt a dolgot, hogy Miki bácsiról  (Jancsó Miklós) a film.hu csinált egy anyagot, megkértek kettőnket, hogy találjunk ki valamit a filmhez. Akkor találtuk ki, hogy megkérdezünk mindenkit, hogy ismerik-e, szeretik-e a filmjeit. Annyira viccesre sikerült, hogy az öreg is leesett a székről, ugyanis, amit az emberek mondanak az utcán annál nincs jobb!

Az Írók boltjában egy húsz éves fiú, iszonyú helyes gyerek volt: „Filmet készítetek Jancsó Miki bácsiról, pont Ti?” Tudod mit mondott még róla!? Ezt: „Én azt gondolom, hogy az öreg, öreg korára elég jól beérett!”

Ezt mondta?

Ezt. Kész….Másik kedvenc történetem, amikor  egy néni a virágokat válogatta a piacon, odamentem: egy kérdésem van: Jancsó Miklós. „Imádom, jaaaajj’ de szeretem, az egyik legjobb ember ebben az országban. Szeretem a filmjeit. Mondjon egyet. „Az Országúton. Az Jancsó?" Igen, korban stimmel, de Fellini, Anthony Quinn-nel, Giulietta Masiná-val. Utcai interjú, ez csodálatos! Balázsnak (Lévai Balázs) mi ajánlottuk ezt, amikor az MTV Icon-t készítette a Balatonon. Ott például Demjén számokat kellett feldolgozni több jó kis zenekarnak, Kaukázus, Csík Zenekar…akkor gondoltuk ki, hogy mi lenne, ha megkérdeznénk a mai együttesekről az embereket az utcán.

Hogy lehetne ezeket újra előszedni, mondjuk megmutatom a barátoknak a közösségi oldalakon,  itt van sok webes felület, lehet videókat keresni, előadásokat, programokat, hogy látod, jó ez az irány?

A nézőknek át kellene állítani a modernebb programkeresésre a fejüket. Nem biztos, hogy hely szerint, kell keresni előadások után, lehet alkotók vagy újdonságok, vagy történetek szerint keresni előadásokat, videókat, eseményeket. Bárhol találhatsz olyat, ami eltalálja az ízlésedet.

Utcai interjúk, kis filmek az interneten, megosztott zenék, mindenki kis történetei. Igen érdemes előszedni dolgokat. Figyelj, mi a Krétakör tíz éves évfordulójára csináltunk egy interjút, életem legcsodálatosabb interjúja és interjú alanya volt. Romkocsmába beengedő srác. Egy kérdés: Szereted-e, fontosnak tartod-e a színházat, mi a véleményed? „Nagyon fontosnak tartom, a színház az egy olyan dolog, amiben, ahol olyan dolgokról van szó, amire szükség van. El kell menni, meg kell nézni.” Jársz színházba? „Nem.” Nem hiányzik. „Nem.”

Öt-hat színházban is játszol, sokat dolgozol?

Nyolc előadást játszom, februártól tízet. A Nézőművészeti Főiskola című darabnak a kétszázadik előadása lesz a Centrál Színházban, járunk vele vidékre is. A fajok eredete is sikeres, szintén Mucsi Zolival játsszuk a Tasnádi Istvánnal közösen fejlesztett történet, bréjnstormingot. A Mulatság Veszprémben megy most, majd jön vissza a Bárkába, tizenkét éve játsszuk. Itt a Szikrában Az utolsó roma, egy utolsó cigány előadást mutattuk be.  A Klamm háborúja című monodráma a Kolibri Pincében látható. "Osztályteremszínház", egy sajátos dialógusra épül, amelyben a Klamm tanár úr mondataira az osztályteremben ülő diákok - vagyis a közönség - némasága felel, nagyon jó.

Jó lenne, ha minél többen tudnának ezekről a kisebb előadásokról, az új és izgalmas helyszínekről. Az a baj, hogy nem lehet számítani ebben a kereskedelmi tévékre, az infónak el kellene érnie az embereket, gyorsabban.

Sokaknak van menedzsere, neked van? Ha nincs, hogy szervezed meg mindezt?

Nincs, te lehetnél.  Itt van A gyáva, ami egy drog prevenciós, addiktológus bevonásával készülő előadás, február 1-én lesz a Kolibriben. Ezzel keressük meg az iskolákat is. Kétszereplős, Kovács Krisztián játssza a drogos fiút, civil és privát hangulatú, hogy szinte az az érzésed, hogy ez nem színház, pedig az. Úgy találatuk ki, hogy én rendezem, ő játssza, de tulajdonképpen én is belekerültem, mint apafigura.

Ki a gyáva?

Jó kérdés. Gyere el, nézd meg. Ráfér egy kis publicitás, nagyon jók az eddigi kritikák.

Nyilván nem tud akkora hírverés áldozata lenni…mint Jóban, rosszban (SIC!) Kicsit lassabban, de eléri majd a nézőit. Rövid kérdésekkel, válaszokkal, folytatjátok az utcai interjú kommandót, egyéb tervek?

Ezt a Peti és Zoli az utcán történetet, ezt tovább szeretnénk vinni, oda fejleszteni, hogy társadalmi kérdésekre kérdezzünk rá.

Na, mondj egy kérdést!

Nagyon sok kérdés van most. Van-e sajtószabadság? Amit erre az utcaszáj válaszol majd, az csodálatos lesz. Tavaly egy haveromnak csináltam egy interjút, építész. Margit hídon dolgoztak melósok, odamentem megkérdeztem, mikor készül ez el? „Ez soha barátom, itt mindig bejön valami váratlan esemény, nem tudod mi az, váratlan esemény?! Az hogy pofán váglak…amire nem tudsz mit csinálni, beázás, esik, ilyenek.”

Elmondtam nekik, hogy ezt a videót a legcsodálatosabb, legmagasabb szintű vezetők fogják megnézni, tehát mit üzentek nekik? „Hogy bas…................................ját!” Tízből tíz. Szóval ilyesmin gondolkodok. Mit üzensz az új kormánynak? Ehhez bárki bármit hozzászólhat a diák, a néni, mindenki. Kérdezni volna mit!

Vége lesz az évadnak júniusban, nyár, szigetek, völgyek, ha lesznek, ezek a pár szereplős darabok utaznak?

Az  egy-két szereplős darabok könnyebben mozdíthatóak, szoktak utazni, ha jön meghívás. Miki bácsi azt szokta mondani, ha kérdezik, lesz e új film, hogy nem tudom van -e "kedvem" hozzá ...

Jó sok kedv kéne?

Pont, ez az, nem kell sok, elég az elég. Ha az orrom hegyénél tovább kell nézni, ami nekem nem könnyű, akkor azt mondom nem lesz rózsás a helyzet, és lesz mit kérdezni. Majd megkérdezzük!